2017. december 5., kedd

Legyél aktív

Online események

Júlia, 27: Azt hiszem a szociális magány megérintett. Sokszor elgondolkozok, még a barátaim körében is távol csapongnak a gondolataim. Tudom, hogy a magány nem jó és depresszióhoz vezet, ami azután akár súlyosabb pszichikai és fizikai betegségek kialakulását ereményezheti. Olvastam az angol nyelvű blogját (https://programsguide.blogspot.rs/), ahol többek között ezzel a témával foglalkozott. Azt mondta, ne engedjek a magánynak, legyek aktív. Rendben, de hogyan?
Válasz: A szociális magányról csak az utóbbi időben beszélünk. Ez a magánynak az a formája, amely azokat az embereket érinti, akiknek nem kellene magányosnak lenni: családosak, baráti körük van, sőt talán még rendszeresen sportolnak, szórakozóhelyekre is járnak. Mégis magányosnak érzik magukat és akár depresszióban is szenvedhetnek. A szakemberek a szociális magány jelenségét gyakran összekötik az internettel. Hiba volna azonban egy ilyen mind többször jelentkező társadalmi jelenségért csak a korszerű kommunikációs rendszereket, az internetet, okostelefonokat, számítógépet okolni. Közvetlen és kizárólagos kapcsolat talán csak az internetfüggőség esetében alakul ki.
Már csak azért sem szabad a korszerű kommunikációs rendszereket okolni minden bajért, mert éppen ezek a rendszerek segíthetnek a legtöbbet a probléma megoldásában. A szociális magányban szenvedők számára azt tudom ajánlani, legyenek fenn az interneten, de legyenek aktívak. Pont ahogy mondtad. És akkor nézzük a hogyant.
Amit elolvastál, arról mondj véleményt. Ne csak annyit, hogy tetszett, vagy nem tatszet, hanem tényleges véleményt. Miért tetszett, vagy miért nem tudod elfogadni az elébed tárt véleményt. Mit tennél másképpen. .. Ezek az első lépések.
Következhet az, hogy indíts honlapot, írj blogot. Valami olyan témáról, amit jól ismersz, ami fontos a számodra. Nagyon jó, ha a blog témája a hobbidról szóll. Arról, amiről könnyen írsz, amit jól ismersz. Még jobb, ha ez családi hobi is, mert akkor a családtagjaidat is bekapcsolhatod. Esetleg a blog témája lehet a baráti köröd hobbija is. Ma már ez nem gond, mert a felhasználóbarát honlapépítők és blogrendszerek használatához elég ha a szövegszerkesztőt tudod használni. Pénzbe sem kerül, mert valamelyik ingyenes rendszert nyugodtan használhatod.

Ezt követi az, hogy magad szervezel valamit. Mondjuk virtuális klubot, játékot, előadást. Ha azt hiszed, hogy ez nehéz feladat, tévedsz. Egy nagyszerű rendszer lehetővé teszi, hogy a rendszer tagjai szervezzenek élő előadásokat. Legtöbb 100 hallgatója lehet az ilyen előadásoknak és legtöbb másfél órát tarthat. De élő videóközvetítést már a Facebook is kinál. Segítségével akár saját internetes televíziód is lehet. Rajtad múlik, hogy a lehetőségek közül mit vállalsz és mi érdekel. Az említett internetes rendszer URL címe, amelyen rákereshetsz az interneten, a következő: https://www.etwinning.net/hu/pub/highlights/online-events.htm


2017. augusztus 31., csütörtök

Terrorista támadás

Terrorista támadás az iskolás gyerekek ellen


A terrorizmust elemezve az utóbbi időben három jelentős változást állapíthatunk meg:
1.    A célok – Mig a terrorizmus első időszakában a célpont a kiemelkedő vezető emberek és a katonai, esetleg infrastrukturális (repülőterek, vasutak, telefonközpontok, stb), illetve gazdasági objektumok voltak, addig ma már a célpont egyre inkább az egyszerű, hétköznapi ember. Ennek oka az, hogy a terrorista szervezetek már nem csak a támadás katonai eredményére törekszenek, hanem félelemkeltéssel, a társadalom biztonságérzetének csökkenésével, illetve pánikkeltéssel igyekeznek elérni céljaikat.
2.    A célpont – Mint azt az előző pontnál is mondtam, a megváltozott célok miatt megváltozott a terrortámadás potenciális célpontja is. Mivel a korábban „értékes terrorista célpontnak” számító embereket, csoportokat (rendőrőrs, katonai egységek), objektumokat, rendszereket egyre jobban védi a társadalom, a kevésbé védett embercsoportok váltak célpontul. Ezen a csoporton belül különösen azok a csoportok váltak veszélyeztetetté, amelyeknél a terrortámadásra különösen érzékenyen reagál a társadalmi közösség. Ezek a gyerekek, iskolás tanulók, anyák, terhes nők, fiatalok, betegek. A terrorizmus elleni küzdelemben a jövőben fokozottan kell dolgozni azok a helyek védelmén, ahol ezek az emberek nagyobb számban megfordulnak.
3.    Terrorista fegyverek – mig korábban az összetett és bonyolult terrorista támadások miatt komoly, nehezen beszerezhető fegyvereket használtak a terroristák, addig ma már a legegyszerűbb fegyverek használatára törekszenek. Olyan fegyvereket igyekeznek használni, amelyeket bárki bárhol beszerezhet. A leggyakrabban ezek az eszközök nem is fegyverek, hanem szerszámok, gépek, járművek.

Az iskolaév alatt az iskolás gyerekek sebezhető célpontot képviselnek. Nagyon sok kis településnek nincs saját iskolája. Innen a gyerekek valamelyik közeli városi iskolába járnak és rendszerint autóbusszal mennek iskolába, illetve autóbusszal térnek haza. Nem ritka eset, hogy az órák vége után a gyerekek az iskola előtt várják a diákbuszt, vagy valamelyik közeli autóbuszmegállóban várakoznak, játszanak. Ez a célcsoport legsebezhetőbb helye.
A veszélyt nagymértékben csökkenti, ha a gyerekeket a szülők személyautóval viszik iskolába, illetve a tanítás után személyautóval viszik haza. Ilyenkor az iskola feladata csak az volna, hogy az érkező gyerekek, vagy a szüleiket váró tanulók ne az utcán, az iskola előtt a járdán vagy a téren várakozzonak, hanem valamilyen zárt iskolaudvarban töltsék az időt, amelyet személygépkocsik áttörése ellen védelmet jelentő kerítés és zárt járműkapu nyujt védelmet. A forgalmat gyalogos kapun keresztül lehetne lebonyolítani, aminek szélessége semmiképpen sem szabadna, hogy 1,2 méternél nagyobb legyen. Ez a szélesség gyalogos forgalomra elegendő, de az autók számára lehetetlenné teszi az áthajtás. Fontos, hogy a kapuk oszlopa kellően szilárd legyen. Ugyanígy fontos, hogy a járműkapu állandóan zárva legyen és csak indokolt esetekben, rövid időre, egy-egy jármű be vagy kiengedésének idejére nyissák megy és a jármű áthaladását megbízott személy, portás, iskolagondnok, ügyeletes tanár felügyelje.
Ha a tanulók iskolabuszokkal érkeznek és távoznak az iskolából, a legjobb volna, ha ezek az iskolabuszokat megfelelő módon beengednék az iskolaudvarba és ott történne meg a gyerekek ki és beszállása. Ha erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy az iskolabusz megfelelő védelmet nyujtó megállója minél közelebb legyen az iskola épületéhez, védett kertjéhez, udvarához és a tanulók minél gyorsabban és minél rövidebb uton az épület és udvar védelmébe tudjonak kerülni.
Hasonló elvek szerint kellene megszervezni azok a városi vagy városközi buszok megállóját is, amelyek nagyobb létszámban szállítanak iskolásokat. A szállítóvállalatok és iskolák valószínűleg csak nehezen szánják majd rá magukat ezek a megoldások alkalmazására, mivel az a már berögzött szokások megváltoztatását és plusz feladatokat, építési költségeket is jelenthetnének.


Az iskolás gyerekek gyakran mennek szervezetten városnézőbe, keresnek fel egy-egy emlékművet, parkot. Gyakran mennek moziba, színelőadásra is. Ilyenkor mindenképpen előre meg kell szervezni az útvonalat, mégpedig ha csak lehet, így, hogy minél kevesebbszer keresztezze a járműforgalmat és elkerülje a forgalmas útvonalakat. Jó, ha olyan gyalogos útvonalat választanak a szervezők, ahol a járdákat biztonságos fasor, karók, vagy magasabb járdaperem választja el a közúti forgalomtól. 





2017. augusztus 24., csütörtök

Autós terrortámadás

Mit tegyünk: Autós terrortámadás a gyalogjárdán


Az auto kényelmes hétköznapjaink elengedhetetlen velejárója. De ahogy az utóbbi idő bebizonyította a terroristák kegyetlen fegyvere is.
Ahogy megváltozott a terrorizmus célja, úgy megváltozott a fegyverarzenálja is. A terrorizmus történelmének kezdetén az volt a célja, hogy megváltoztassa a politikai színteret. Új irányt juttasson hatalomra, vagy stabilizálja egy adott réteg, embercsoport politikai uralmát. Az elmélettel foglalkozó szakemberek azt szokták mondani, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel. A terrorizmus ez az átmenet határmezsgyéjén van. Jelenkezhet még a békeidőben is a politikai törekvések megvalósítása érdekében, de a háborúban is folyamatosan jelen lehet, mint  a fegyveres konfliktusok kiegészítő, vagy segítő jelensége.
A kezdeti időszakban közvetlenül a politikai ellenfelek ellen irányult. Később mind gyakrabban jelentek meg az olyan akciók, amelyek célja az ellenséges politikai rendszer gazdasági alapjának aláásása volt, hogy ezzel gyöngítse az ellenségesnek itélt rendszert. Mindezek az akciók pontos végrehajtást, drága előkészületeket tettek szükségessé.
Manapság tanúi lehetünk annak az átalakulásnak, amikor a terroristák az emberek biztonságérzetének aláásásával, a pánik és félelemkeltéssel igyekeznek gyöngíteni a politikai ellenfélnek tartott rendszert. Ilyen körülmények között már sokkal egyszerűbben, szinte véletlenszerűen hajthatnak verge terrortámadást. A lényeg, hogy felfigyeljenek a támadásra, hogy sokkolja az embereket. Ezzel a támadás fegyverzete is megváltozott. A támadásban használt eszközök a mindennapi tárgyak, eszközök. A legtöbbször a támadás tervezett helyszinének a közelében megtalálhatóak, megszerezhetőek.
A gépjármű teljes mértékben megfelel a terroristák ilyen igényeinek. Kezdetben nagy és nehéz járművekkel indítottak támadást, de ezek megszerzése rendszerint nehezebb volt, sőt a térfigyelő védelmi rendszerek kialakításával a támadás megelőzésére is nyilt volna lehetősége a társadalomnak. Az útóbi időben ezért inkább a személyautók kerültek előtérbe. Sokszor a terroristák rendelkeznek autóval, de ha nem, gyorsan eltulajdoníthatnak egy-egy járművet. A támadás megelőzése szempontjából gondot okoz, hogy nem feltűnő, ha egy-egy személygépkocsi a későbbi terrortámadás színhelyén vagy annak közelében közlekedik. Az emberi életre törő terrortámadás esetén rendszerint csak akkor tudatosodik az emberekben, hogy baj van, amikor a támadás már elkezdődött, a gépkocsi megjelenik a gyalogjárdán az emberek között.
Az ilyen támadásnál az terrortámadás helyszinén tartózkodók számára a menekülés a legfontosabb. Rosz megoldás, ha a kocsi haladásának irányába próbálnak meg az emberek elfutni (a legtöbb ember ezt teszi), mert ezzel szinte felkinálja magát az üldözőnek, hogy az szinte “levadássza”. A kocsi irányából, ha lehet, jobbra, vagy balra kell elfutni. Ha van mellékutca, oda kell belépni és azonnal megállni az ott lévő épület falának takarásába, ugyanis az autó a fordulási köre ( 9-12 méter sugarú kör) miatt ezt a területet nem tudja támadni, ellentétben a szemben lévő falfelülettel.
Ha futni kell, inkább a kocsi felé kell futni, mert ezzel lerövidül a terrorista számára szükséges reakcióidő is. Úgy kell szaladni, hogy elkerülhessük a kocsi ütközését. Ilyen esetekben mindenkor jó, ha igyekszünk úgy helyezkedni, hogy valamilyen akadály kerüljön a kocsi és közénk. Ez lehet kicsit erősebb fa, lámpaoszlop, reklámoszlop, de szükség esetén asztalok, székek is valamilyen éttermi terasznál, bár ezeknél tudni kell, hogy nem képessek megállítani a járművet, legfeljebb egy kicsit eltérítik azt.
Olvastam olyan javaslatot, hogy dobjunk zakót, pulóvert, vagy más hasonló tárgyat az autó szélvédőüvegére. Ez ugyan megzavarhatja a terroristát, de nem állítja meg. Vakon vezetni fog tovább, egyébként is az a célja, hogy embereket üssön el. Ez helyett inkább a kocsi első kerekét kell megcélozni. Széket, eltört üvegpalackot dobálni az első kerék elé. Az kart tehet a kerékabroncsban, lelassíthatja, nehezebben vezethetővé teszi a járművet.
Az ilyen terrortámadások megakadályozása csakis úgy lehetséges, ha a város fejlesztésekor szigorúan elkülönítik a gyalogos és autós forgalmat. Ezt szükség esetén kivehető, elég erős fém oszlopokkal is megtehetik. De erre a célra jó az elég magas bukszussor, a fasor. A kisebb-nagyobb erősebb építmények, mint például a szökőkút, padcsoport, viragos  betonedények. Jók az erősebb, esetleg kovácsolt vasból készült szemeteskannák, információs táblák, kerékpártartók, vagy az éttermek teraszait szimbolikusan megjelölő kerítésrészek is. Persze, kérdés, hogy ez mennyire és hogyan változtatja meg a városképet, de a mind gyakrabban ismétlődő támadások miatt sajnos úgy tűnik, végkép el kell gondolkodni a tervezőknek azon, hogy hogyan tegyék biztonságosabbá a gyalogjárdákat, sétálóutcákat. Ugyanígy kérdés az is, hogy a gyalogosok mennyire fogadják szivesen, hogy a korábbi rövidebb, egyenes út helyett most esetleg egy S betű vonalán kell majd menniük, vagy hogy helyenként leszűkül a gyalogos forgalomnak előlátott terület. Tény az is, hogy ez megnöveli a területe építéi költségét, helyenként költségesebbé teszi a fentartását is. Ezért kis településeken, vagy periférikus utcarészeken kevésbé használható ez a megoldás. De itt a támadás veszélye is kisebb.

Tény, hogy valamit áldozni kell megszokott hétköznapjainkból. Nem sétálhatunk gondtalanul keresztül-kasul az úton, fokozottan figyelnünk kell a járművekre és veszély esetén azonnal cselekedni kell.



2017. augusztus 5., szombat

Miért válhat egy ország terrorista célpontá?


A katonai műveletek elméletével foglalkozó kutatók jelentős része már sok évtizeddel ezelőtt a következőképpen deffiniálta a háborút: A háború a politika folytatása más eszközökkel. Más, radikálisabb eszközökkel. Még Rejtő Jenő, a sokak szerint ponyvaírónak tartott író „Az utolsó szó jogán” című életrajzi humoros munkájában is ezt a nézetet vázolja, nem is alaptalanul, hisz az 1920-as évektől szemtanúja lehetett egy kontinens militarizálódásának. Olyan időszakban élt, amikor a katonai erőfitogtatás menthetetlenül háborúhoz vezetett. És ebben a folyamatban a terrortámadások rendszerint indítórugók, vagy pedig a különböző akciók sikeres segítő-akciói voltak.
A terrorakciók a háborús események egyik fajtája. Kialakulásukhoz a háborús stratégia vezetett. Háborús időszakban a háborúban részt vevő valamennyi partner terrorista célpont.
De mi a helyzet a béke időszakában? A nagyon pesszimista katonai vezetők szerint a békének két állapota van: A háború vagy hidegháborús feszültség csökkenésének időszaka és a háborús készülődés időszaka. Bármennyire is nem szeretném, a történelem sajnos ezeket a nézeteket igazolja. Abszolút béke még nem volt a világban. Az ember, amióta él a Földön, mindig harcban állt valakivel. Vagy harcolt, vagy fenyegetett, vagy erejét fitogtatta. Ha nem is katonai erődemonstrációval, hát politikai eszközökkel.
A terrorizmus a háború egy formája. Noha csak lokálisan jelentkezik, egy ennél sokkal szélesebb célt igyekszik megvalósítani. Ilyen szempontból kell tehát megvizsgálni, hogy hogyan és miért válhat egy ország, közösség háborús célponttá.
a.)  Erődemonstráció – Bármennyire is fegyverkezik egy ország, bármekkora hatalmat képvisel, mindig is igyekszik a lehető legkisebb veszteséggel, majdnem hogy békés úton a saját javára megoldani a kialakult konfliktust. Ha a másik fél elhiszi, hogy lehetetlen az ellenállás, könnyen megadja magát. Ebben az erődemonstrációban nagy szerepe van a terrortámadásoknak. A fegyverek nyelvén beszélve ugyanis ezek a támadások azt mondják, hogy a fenyegető fél ellen nincs védelem, a másik fél kiszolgáltatott helyzetben van. Nem tudja, nem birja magát megvédeni.
b.)  Érdekek megvalósítás – A terrorizmus kialakulásának kezdetén ez volt a cselekmények egyetlen célja. Ezért ölte meg az osztrák trónörököst Szarajevóban a szerb Gavrilo Princip, ezért ölték meg Marseilleben a szerb királyt, ezért ölték meg Julius cézárt, Lincoln amerikai elnököt. És szinte biztos, hogy ez vezetett Attila hún fejedelem halálához is.
c.)   Megfélemlítés – Manapság ez a leggyakoribb ok. Talán egy kicsit összemosható az a.) pont alatt szereplő célokkal, de van a két cél között különbség. Az erődemonstrációnál a terrorcselekmény rendszerint híres és fontos emberek, vagy jelentős gazdasági és katonai célpont ellen irányul. A megfélemlítés esetében a célpont rendszerint az egyszerű kis emberek. Ilyen volt a maffiavilág idején az Egyesült Államokban a bandaháború során a maffiaranglétra alacsonyabb fokán levő emberek megölése, vagy azok az üzletek felgyujtása, akik nem voltak hajlandók védelmi pénzt fizetni. De ilyen volt a Kristályélyszaka és a tehergépkocsikon hozott bányászok magyarellenes akciója is Erdélyben. Mig az Erődemonstrációnál fontos, hogy ki vagy mi a célpont, addig a megfélemlítésnél csak az a fontos, hogy beszéljenek róla. Legyen sok halott, vagy a halottak rársadalmi helyzete adjon okot arra, hogy az akcióról hírt adjanak. Ha megölnek öt-tíz embert egy kőrzetben, akkor ez ugyan hír, de nem olyan hír, amely feltétlenül a lapok első oldalára kerül. Ha megölnek öt ugyanazon nemzetiséghez tartüzü embert, akkor ez az akció az emberek egy csoportjának megfélemlítésére irányul.

Mindezt figyelembevéve miért vállhat egy ország terrorista célpontá?
Számtalan ok létezik. És a történelem igazolta, hogy ilyen okokat szinte naponta tud szülni. Az okok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy terrorakciókat nem csak reguláris hadseregek, országok szerveznek, hanem különböző érdekcsoportok is. Az Észak-Ir felkelést a hitleri Németország segítette, a spanyolországi terrorakciókat pedig a fasiszta országok reguláris hadseregei indították el. De Kenedy elnök meggyilkolását, a nizzai merényletet vagy a londoni metrotámadást már érdekcsoportok követték el. A jelenlegi helyzetben és a történelmi ismeretek alapján ezek az okok a következők lehetnek:
-       Vallási ellentétek (Ez zajlik jelenleg Ázsiában, Afrikában és Európában is. Ez egyébként a konfliktusok kialakulásának egyik leggyakoribb oka.)
-       Nemzeti ellentétek - többség és kissebbség viszonya
-       Nemzeti ellentétek – országok közötti viszony (területi igények, vélt vagy valós háborús sérelmek megtorlása)
-       Szegénység (régiók közötti gazdasági különbségek)
-       Élelem és vízhiány
-       Gazdaságilag jelentős területek megszerzése (bábyavidékek, bagy gazdasági központok, fontos közlekedési csomópontok)
-       Mert egy ország nem akarja anyagi eszközeivel támogatni érdekcsoportok érdekeinek megvalósítását (Mondjuk nem ad szociális támogatást a migránsoknak)
-       Mert egy ország nem engedi át a területén más országok, vagy érdekcsoportok embereit (migránsok feltartóztatása)
-       Mer egy ország gazdasági és jogi rendszerével igyekszik gátat vetni a rombolásnak, rendszertelenségnek, erőszaknak
-       Politikai diktatúra, diktatórikus rendszerek kialakulása, amikor az ellenzék úgy érzi, nem marad demokratikus fegyvere a magának büntetlenül mind többet megengedő hatalmon lévő politikai csoportok ellen (Ez volt jellemző a második világháborót megelőző terrortámadásokra, az anarchista csoportok támadásaira is, mind a fasiszta és fasizálódó, mind a szocialista országokban).

Sorolhatnám tovább, hisz még számtalan olyan okot lehet találni, ami miatt valaki, vagy valakik úgy érzik terrorakciót kell szervezniük. De azok a legfontosabb okok, amelyek miatt az európai ember úgy érzi terrorveszélyben van, a fentebb felsoroltak között vannak.
Mit lehet tenni a terrorveszély felszámolására? Teljesen felszámolni szinte lehetetlen. De csökkenteni kell a veszélyt. A terrörtámadás a szervezettségre, rendre irányul. A védekezés legfőbb irányvonala a rend és a szervezettség megvédése. Minél teljesebben és minden áron.
Persze, lehet elnézőbbnek engedékenyebbnek lenni. De a történelem azt igazolta, hogy ezért még nem lett kevesebb terrorcselekmény. A terror ellen inkább harcolni kell. Ha lehet nem fegyverrel és háborúval, hanem inkább gazdasági eszközökkel és jogi rendszerrel. A problémát ott kellene megoldani, ahol keletkezett. Közben azon kellene dolgozni, hogy a konfliktusos helyzetből minél kevesebb legyen. A politikai helyzet lehetőséget adjon a demokratikus problémamegoldásra és ne a hatalom erőfitogatása legyen. Az emberi egyenlőség és a teljes térség egyenlő fejlesztése, az elmaradott régiók felzárkóztatása legyen a cél. Stabil, igazságos és olyan jogrendet kell alkotni, amely ahelyett, hogy valakit kiemel és annak előnyjogot ad, mindenkire egyformán vonatkozik. És ezt a jogrendet be kell tartatni. Például: senki nem mehet át egyetlen határon sem személyiségét igazoló papírok nélkül, senki nem hirdetheti vallását mások vallási nézeteinek kárára, mindenkinek joga van az anyanyelvére, a tanulásra, a munkára. Szociális juttatásra csak adott feltételek mellett jogosultak az emberek, hisz ezek a jogok előfeltételekhez kötöttek, de ezek a feltételek mindenkire egyformán vonatkozanak...

Van Európában olyan ország, amelyik nem ezek alapján nem lehet terrorista célpont? Szerintem nincs, ha csak valamelyik miniállam nem kerül ilyen helyzetbe. A terrorizmus elleni védelem szakszolgálatok, országos szervek feladata. De ebben mindenképpen részt kell vállalnia az egyszerű embereknek is, elvégre az ő jövőjükről, sorsukról van szó. Hogy mit tehetnerk? Nos erről a következő részben lesz szó. 

2017. június 24., szombat

Hogy ne legyen rémálom a nyaralás

Mire figyeljünk a strandon?


A terrorizmusnál két lényeges változást figyelhetünk meg. Mindkettő lényege ugyan az: Egyszerűbbé, olcsóbban és könnyebben kivitelezhetővé tenni a terrortámadást, olyan akciókat szervezni, amelyeket a speciálisan és drágán képzett terroristák helyett a szaktudás nélküli egyszerű emberek is végre tudnak hajtani. Ezek a változások a következők:

1.    A terroristák igyekeznek olyan célpontokat keresni, amelyek könnyen megközelíthatőek, sem az érkező, sem a távozó embereket nem ellenőrzik, vagy az ellenőrzés minimális és ahol aránylag kis területen nagy tömeg zsúfolódik össze.

2.    A terroristák igyekeznek olyan fegyverekkel megvalósítani a terrorista célpontokat, amelyek egyszerűek, az a tény, hogy az adott helyen megtalálhatóak nem okoznak meglepetést és minden ember egyszerűen hozzáférhet. (Gondoljuk csak el, milyen meglepetést okozna, ha valaki egy hatalmas strandlabdával jelenne meg egy képkiállítás megnyitóján. Ugyanezzel a labdával a strandon már megjelenhetne. A strandon viszont az okozna meglepetést, ha egy ember egy szabályosan, szállításra becsomagolt festménnyel jelenne meg a hóna alatt.

Az utóbbi száz évben a terrorizmus céljai is megváltoztak. Egy évszázaddal ezelőtt még a kormányfők, királyok megölése volt a cél, hogy ezzel váltsák valóra politikai és ideológiai céljaikat, a rendszerek megbuktatását. Manapság a célok „puhultak”. Politikai és ideológiai céljaik megvalósítása érdekében kárt akarnak okozni a társadalomnak, hogy a gyöngített rendszert egy hosszabb távú akciósorozat során megdöntsék. A kár lehet gazdasági kár is, de lehet az is, hogy félelmet keltsenek a lakosság körében, amivel a társadalmi közösség elveszti a lakosság bizalmát. Ez utóbbi miatt van az, hogy egy-egy terrortámadást gyakran több terrorista csoport is magára vállal. Az az alapgondolatuk, hogy ezzel csökken a társadami közösség iránti bizalom és növekszik a terrorista csoport iránti pszichikai függő kapcsolat kialakítása. Ez pedig ideológiai szempontból nekik kedvez, még akkor is, ha a kapcsolat nem a megbecsülésen és a bizalmon, hanem a félelmen és a krizishelyzeten alapszik.

Mindezt figyelembe véve a strand ideális terrorista célpont lehet. Az a hely, ahol az emberek kényelmesen ellazulnak. Ilyen helyen egy terrortámadás sokkal nagyobb társadalmi sokkot jelent, mint ha ugyanezt a támadást máshol hajtották volna végre.

A strandokra érkező embereket nem ellenőrzik szigorúan. Ez különösen a szabad strandokra vonatkozik. A terroristák számára kedvező az is, hogy a már a strandon tartózkodó emberek öltözéke nem teszi lehetővé védelmi tárgyak, fegyverek viselését, ugyanakkor az érkezők ruházata, esetleg táskája, hátizsákja bármilyen fegyvert, tárgyat takarhat. A korábbi gyakorlat az volt, hogy elsősorban a nagy és nemzetközi vendégkörrel rendelkező hotelek strandjai számíthattak terrorista támadásra. Azzal, hogy az ezeken a strandokon lévő embereket egyre fokozottabban igyekeznek megvédeni, a támadások valószínűleg áttevődnek majd a kisebb, városi és szabad strandokra. A strandok működtetői, az önkormányzatok és a polgárok védelmében illetékes fegyveres szervek igyekeznek minél jobban megvédeni az embereket. Minden strandoló mellé viszont nem állítható rendőr. Más kérdés, hogy ez sem volna 100 százalékosan biztonságos védelem. Éppen ezért felértékelődött az ott lévő, strandoló emberek figyelmének fontossága.

Milyen támadásokra számíthatunk?
A legegyszerúbbek a robbantásos támadások. Nem kell, hogy sok sérültet, halálesetet okozzonak. Elég a kiváltott pánik, hogy csökkenjen az emberek bizalma. Robantásos támadásta elsősorban az olyan strandokon lehet számítani, ahol kabinok vannak, ahol a vendégek átöltözhetnek és ott hagyják ruháikat csomagjaikat. Megfelelő célpontok lehetnek azok a strandok is, ahol a strandolók ruháira zárható szekrényekben vigyáznak. Itt is a ruha közözött különböző robbanószerkezet rejthető el, amelyek akár távolról is működésbe hozhatóak. Ezek a támadások nagymértékben csökkenthetőek, ha az öltözőkabinok és zárható szekrények használóinak igazolni kell magukat ezek igénybevétele előtt és ahol fel is jegyzik, hogy ki melyik kabint vagy szekrényt veszi igénybe. Jó az is, ha a gyanúsan viselkedő embereket és csomagjaikat ellenőrzik.

A multban voltak olyan terrortámadások, ahol fegyveresek támadtak egyszerű emberekre. Nem nehéz elgondolni, hogy a strandokon, ahol alig van olyan tárgy vagy épület, ami fedezékül szolgálhatna, védelmet jelenthetne, hirtelen néhány lövöldöző fegyveres tünne fel. Az ilyen támadások kockázatát csökkentheti, ha a strandok bejáratánál, a strandok egyes pontjain őrző emberek, esetleg fegyveres rendőrök vannak jelen.

A mérgezett csalikkal való támadás ezidáig csak filmekben szerepelt, de nagyon egyszerűen kivitelezhető terrortámadásról lehet szó. Képzeljük csak el, hogy valaki ”véletlenül ott felejt” adott helyeken mérgezett üdítőt, csokoládét, kalácsot, cukorkát. Az ilyen támadások célpontjai a gyerekek. Legjobb arra tanítani a gyerekeket, hogy ilyen esetben soha ne vegyék el és ne fogyasztják el a talált dolgokat. A legjobb, ha azokat átadják a strandon valamilyen illetékes személynek. Valószínűleg általában tényleg feledékenységről van szó. Lehet, hogy ezer eset közül 999 esetben semmi baj se lesz az átadott csemegével. De ha csak egy mérgezést is megelőznek ezzel, már az is jelentős eredmény.

A strandon felejtett ruhák is alkalmasak terrortámadásra. Sok szabad strandon a vendégek a strandon vetkőznek le és ruháikat egyszerűen a szétterített plédjükre, törölközőjükre teszik. A ruha, táska rejthet veszélyes dolgot is. A strandolók számára a legfontosabb intelem, hogy figyeljenek a környezetükben. Figyeljék meg, hogy ki foglal helyet a közelükben. Amennyiben valamelyik vendég lepakolt, majd eltávolodott a cuccától és hoszabb ideig, mondjuk 1-2 óráig nem mutatkozik, ideje jobban körülnézni és tekintetünkkel megkeresni az illetőt. Valószínű, hogy valahol a közelben lesz, labdázik, fürdik, beszélget. De ha nem találjuk, az intő jel lehet. Esetleg történhetett is vele valami.
A strandok alapszabálya, hogy fontos figyelni arra, ami a közelünkben történik.Jobb félni, mint megijedni.


Szerdán arról szeretnék írni, hogy mire kell a városi közlekedési járműveken figyelni. Addig is, ha a téma érdekel, ajánlom a következő olvasmányt:VADVILÁG oldal.